Ars Sacra hírek

Néhány gondolat a Szent László év kapcsán.

Szent Lászlóról

 

1046 június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is.

Főnemesei és VII. Gergely pápa javaslatára 1077-ben Lászlót koronázták Magyarország királyává.

Állítólag nem vágyott a trónra, hanem – a krónika szavai szerint – az „égi dicsőségre” pályázott, de hosszas rábeszélésére végül elfogadta a koronát. született, akik közül egyedül II. János bizánci császár későbbi feleségét – a Bizáncban szentté avatott – Piroska hercegnőt ismerjük név szerint.

Élete végén László állítólag a keresztes hadjárat gondolatának egyik legfőbb támogatója lett.

Bár László volt az első magyar király, aki hódító külpolitikát folytatott, uralkodása során nem csak hadvezéri érdemeket szerzett: három törvénykönyvet is megalkotott, melyek egyrészt a keresztény vallás helyzetének megszilárdítására, másrészt a tulajdon védelmére törekedtek. Szent László legendásan szigorú törvényei híven mutatják be a 11. század végi magyar társadalom helyzetét, ahol az anyagi szempontok szerinti rétegződés már lassan végbement, így a magántulajdon tisztelete rendkívül fontossá vált.

Éppen ezért László korában drákói szigorral büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben olyan kis tételek eltulajdonításáért, mint egy liba, vagy egy tyúk értéke is csonkítás, az orr, a fül vagy a kéz levágása járt. Még a templomba menekülő bűnös is szeme világával fizetett tettéért, tehát a tulajdon elleni bűncselekmények nagyobb súllyal estek latba, mint mondjuk a nemi erőszak vagy akár a gyilkosság.

Szent László uralkodása során egyszerre lépett fel a keresztény hit és a szuverén Magyarország védelmezőjeként: hogy a görögkeleti egyház pozícióit visszaszorítsa, megalapította a zágrábi püspökséget, a kalocsai érsekség központját pedig Bácsba helyezte át. Közben számos szent helyet alapított, melyek közül leghíresebb a Berettyó melletti Szentjobb, valamint a somogyvári Szent Egyed-apátság voltak. Szintén kettős – nemzeti és vallási – célt szolgált az 1083-as szentavatási procedúra is, mely során László I. István mellett Imre herceget, Gellért püspököt, és a zobor-hegyi remetéket, Andrást és Benedeket is kanonizáltatta. Máig vita zajlik arról, hogy Róma hozzájárult -e a szentté avatásokhoz, melyekkel a király egyfelől népe vallásos érzését akarta növelni, másfelől pedig jelezni akarta az ország hűbéri alávetésére törekvő császárnak, hogy Magyarország – szentjei révén is – önálló tagja a keresztény Európa családjának. Ugyanezt sugallja egyébként a László korában megírt nagyobbik István-legenda is, mely a koronaküldés történetét úgy meséli el, hogy azzal egyszerre gátolja meg a császárság és a pápaság hatalmi ambícióit.

László uralkodása páratlan teljesítménye ellenére mindössze 18 esztendeig tartott, és már 1095-ben, ötvenedik életéve előtt véget ért. A köztiszteletben álló királyt Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla – pápai jóváhagyással – szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Szent László halála után elsősorban törvényeivel, pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Kanonizációja után harcos szentként emlékeztek meg róla, kultusza a lovagi eszmény Anjou-kori hódításával pedig tovább árnyalta alakját. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi.

 Forrás: Rubicon

 

Imádság Szent László királyhoz

 

A Gondviselő Isten iránti hálával említjük nevedet, Szent László király. Azért kaptunk Téged ajándékul, hogy sziklához hasonlatos hiteden Istenbe vetett bizalmadon és a nemzeted iránti szereteteden megtörjön annak önpusztító ereje.

Megszentelt szerelemben élted boldog éveit. Gyermekeid és unokáid révén az akkori keresztény Európa testébe beépült országod. Birodalmat építettél azon dolgozva, hogy jöjjön el közénk Isten országa és annak igazsága. Ez volt országod sziklája, amelyre építettél. Gondosan oltalmaztad annak egységét és védted a munkával megszerzett javakat. Szigorú törvényeidben is irgalmas voltál, mert szent voltál.

Néped hálával mondta ki nevedet, és évek gyászával igazolta, hogy szeret! Mi is szeretünk Téged, Szent László király! A Duna- és Kárpát – medence sok-sok templomában ezért hangzik fel ma is az ének: Hunniának szent királya és csodája vagy Te, László!

Örök dicsőség legyen érted a Szentháromságos Istennek.

Ámen

 

 

Szent László csodái

 

 

Szent László király megállítja a pestisjárványt: A magyarok táborában egyszer pestisjárvány tört ki. Szent László király segítségért imádkozott Istenhez. Azt a sugallatot kapta, hogy lőjje ki nyílvesszőjét, az majd megmutatja, melyik növényből készítsen főzetet a betegeknek. Végül, az a növény lett a gyógyír a járványra, amit nyílvesszője kilövésével mutatott meg az égi világ. Ez megállította a járványt, ezt a füvet, aminek latin neve: Gentiana cruciata – ma is Szent László füvének neveznek. Szent László a lovagkirály, férfias, bátor harcos, hősies, ugyanakkor gyengéd és védelmező. Védi a nőket és irgalmas a bajbajutottakkal, betegekkel szemben. A róla feljegyzett történetek egy nemes királyról regélnek. Szent László király megszünteti az éhínséget:Besenyők törtek az országra és sok embert rabságba ejtettek. László üldözte őket. Seregével nagy pusztaságba jutott, ahol azonban éhínség támadt. Nem volt vad, amire vadászhattak volna, se más élelem. A királyt nagyon aggasztotta seregének nélkülözése, földre borulva könyörgött az Úr irgalmáért, hogy seregét ne hagyja éhen pusztulni. Imádsága végeztével szarvasok és bivalyok egész csordája termett előtte, amelyek szelíden követték őt a táborába. Ezt látva „dicsérték Istent az ő szentjében, aki által ilyen kegyelemben részesültek”.Azt is feljegyezték Szent Lászlóról, hogy ahol letérdelt imádkozni a fűre, nyomában csodálatos virágok nőttek. Számtalan, ma is élő csodatétel emlékeztet minket Szent László királyunk szentségére. Szent László király teste 1095. július 29-én vált fénnyé. Fénnyé válását követően sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Vakoknak látását, süketeknek hallását, némáknak beszédét, sántáknak járását adta vissza az Isten Szent László király sírjánál. Szent László királyt Árpád-házi III. Béla avatta szentté 100 év múlva.III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy Szent László király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz „csodaszakértőket”. 1192. június 27-én, déltájban a nagyváradi székesegyház fölött, tündöklő fényes csillag jelent meg. A csillag két órán át tündökölt vörös fénnyel Szent László király sírja felett. Szent László napját a szokástól eltérően azóta nem fénnyé válásának, „égi születésnapjának” évfordulóján tartjuk, hanem június 27.-én, a nagyváradi csillagjelenés napján.

 
Himnusz Szent László királyról

Regis regum civis ave

 

Regis regum civis, ave,

regum gemma, Ladislae,

           regni consors gloriae.

Regem regum es aggressus,

sis defensor indefessus

           et athleta patriae.

 

Salve, salus Hungarorum,

rex, coheres angelorum,

           vas caelestis gloriae,

ab aeterno vas electum,

vas insigne, vas eflectum

           vendicans iustitiae.

 

Hungarorum gens, congaude,

nova novi regis laude

           pulsans tintinnabula,

felix, ave, Varadinum,

cuius augens fama signum

           resonet per saecula.

 

Tibi, Christe, concors hymnum

canit orbis, qui per lignum

           ad te trahis omnia,

scala factus ascensorum

et corona confessorum

           tibi laus et gloria.

Amen.

Áve, égi király híve,

királyoknak gyöngye, éke,

           László, mennynek sorsosa!

Ég királyát hűn követted,

országunkat védelmezted,

           légy hazánknak bajnoka.

 

Menedéke magyaroknak,

Örök-társa angyaloknak,

           Égi kegynek eszköze:

Üdvözlégy, ó, kiváltságos,

híres-neves, igazságos

           jó ítélet hírnöke.

 

Vigadozzál, magyar nemzet,

harsonáljad, énekeljed,

           új királynak új dalod.

Boldog Várad, szálljon híred,

Növekedjék dicsőséged,

           Visszhangozzák századok.

 

Krisztus, földről himnusz szárnyal

hozzád, aki keresztfáddal

           magadhoz vonsz népeket.

Szentek útja te vagy égbe,

hitvallóknak dicsősége,

           Néked áldás, tisztelet.

Amen.

 

FORDÍTOTTA: CSANÁD BÉLA

Magyar Kurírból

Veres András püspök közleménye